G. Fodor Gábor

Politológusnak készültem, kezdetben sokat filozofáltam, majd elemeztem, okoskodtam is nyilvánosan, arról viszont hallgattam, hogy tanácsokat adok. Ilyenek a politikai életszabályok. Voltam egyetemi és akadémiai ember, vezettem provokatív hírportált, és csináltam már jó sok kutatást.

Voltam „az Orbán-csapat tagja”. Több mint egy évtizeden át vettem részt stratégiák kitalálásában, dolgoztam szövegeken és beszédeken. Voltam a Századvég és a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója és az előbbi elnöke is. Dolgoztam többek között Stumpf Istvánnal (jó régen), Giró-Szász Andrással (valamivel később), Habony Árpáddal (sokat) és Schmidt Máriával (feleannyit).

Írtam könyveket, a magyar miniszterelnökről többet is. Szereztem rengeteg tapasztalatot, hitem szerint egyaránt tanultam a sikerekből és a kudarcokból is. Ki ne tudná, hogy én mondtam: a „Polgári Magyarország egy politikai termék”, vagy hogy a politika lényege „a pillanat uralása”. Nem véletlenül lettem popkulturális figura, egyfajta gyűlölhető „közellenség”. Az biztos, hogy nehezen lehet felcímkézni; krédóm, hogy mindig kell egy gondolat, és egy gondolat kell.